Az alaptörténet elég érdekesen indul: van egy tanárnőnk, egy doktorbácsink, szépen eljegyezve egymással, majd érkezik egy külföldi cserediák, hirtelen balesetet szenvednek, s hopp a cserediákunk teste valamilyen kómához hasonlatos állapotba kerül, míg a lelke a doktorbácsinkban találja magát. Innentől kezdve persze jönnek a bonyodalmak: hogyan titkolja ezt el a környezete elől, hogy boldogul egy tizenéves a felnőttek világában, s legfőképp, hogyan alakul a kapcsolata a tanár néninkkel.
Innentől SPOILERESEN:
A sorozat egy nagyon jó ötletből indul ki, a szereplők fergetegesek: Gong Yoo (Hello, my teacher; The 1st shop of coffee prince) nagyon jól alakítja az iskolás fiút, sajnos azonban doktorként nem túl sokszor tűnt fel a sorozatban. S itt elérkeztünk a negatívumokhoz. Már az elejétől kezdve arra vártam, hogy vajon mikor ébred Kyung Joon, s hogy fogja alakítani a 30 éves doktort, vagy mikor cserélnek ismét testet, hogy Gong Yoo-t felnőttként lássam, ne tizenéves suhancként. Sajnos egyik sem történt meg, pedig szívesen megismertem volna Jun Jae-t.
A Da Ran-t alakító színésznőt nagyobb szerepben még nem láttam, de itt nagyon tetszett az alakítása, jól hozta a karaktert.
Aki nekem furcsa volt az Suzy, bár ez inkább a szerepből fakadt. Egyszerre volt naiva, aki folyamatosan fut a srác után, illetve gonosz boszorka, aki mindent összekutyul. Mondjuk pozitívum, hogy a kavarásai ellenére is én megszerettem, bár nem hinném, hogy az életben létezne ilyen személy.
Itt meg kell említeni Da Ran öccsét, aki méltó párja volt Ma Ri-nek a reménytelen szerelemben, s rengeteg szórakoztató pillanatot köszönhetünk neki, megállta a helyét aggódó testvérként is.
A történetben voltak meglepő fordulatok, bár semmi formabontóra nem kell gondolni. Viszont... Az utolsó 2-3 rész... Számomra az utolsó két rész jó formán időhúzásnak tűnt csupán. Ám még sem ez volt a legnagyobb csalódás, hanem a zárókép. Azt mindig szeretem, ha a riválisokról sem feledkeznek meg, s láthatjuk, hogy ők is egymásra találnak, ez itt meg is valósult. Nagyon ötletes volt a zöld esernyő is, a nyitó képpel búcsúzni, de...
Mi lett Kyung Joon testével? S mi van Jun Jae lelkével? Be kell vallanom töredelmesen, hogy az utolsó két részben már nem fordítottam akkora figyelmet az angol feliratra, szóval lehet, hogy csak kimaradt ez az infó (majd megnézem ezeket a részeket szerintem egyszer magyar felirattal), de még ha meg is magyarázták... Ezt hogy gondolták, Oké, értem én. Kicsit fura lett volna, ha mindketten visszatérnek a saját testükbe, erre puff a csaj összejön a jóval fiatalabb tanítványával, aki nem mellesleg az ex-férjének a bátyja, de... Mi lesz így Kyung Joon-nal? Végül is ha jól számoltam így 12 év elveszett az életéből, nincs foglalkozása (szép és jó, hogy megpróbálja pótolni az orvosi képzést, de 6 év egyetemet + min 2-3 rezidensi évet, s az utána szerzett tapasztalatokat nem lehet könyvekből bepótolni), nincs állása stb. Ráadásul élete végéig valaki más testében élni...
Összességében: Gong Yoo fanoknak kötelező, ugyanis szerintem fergetegeset alakít mind a 16 részben, de mindenki készüljön fel, hogy pocsék a vége. Ha nem szerettem volna a szereplőket ennyire, akkor semmiképp nem néztem volna végig ezt a 16 részt, mert habár a történet alapvetően nem rossz, érdekesebbnél érdekesebb lehetőségeket hagytak ki. (Úgy sajnálom a fiatal Kyung Joon-t játszó színészt, az esetek 90%-ban csak feküdnie kellett... Nem valami nagy kihívás....)
(S ennek a doramának kapcsán: miért kell a nőknek mostanában legalább 10 évvel idősebbnek lenni a partnerüknél? Értem én, a szerelem mindent legyőz, nem számít a kor, de azért... Az írók sose gondolnak arra, hogy mi lesz később? Hogy a férfiak később érnek, később öregednek, s egy bizonyos kor felett már igenis látható a korkülönbség, -nem is kicsit-, s szerelem ide-oda, ez azért problémát jelenthet... Illetve, hogy a nagy korkülönbség magába foglalja azt is, hogy másutt tartanak az életükben, mások a vágyaik, a céljaik. Engem ez roppantul zavar.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése