Húúúúú! Egyszerűen: húúúúú....
Az angolom nem épp tökéletes, de a Vérvonalak után egyszerűen muszáj volt elkezdenem olvasni, s szótárazás ide- vagy oda, de megérte. Egyszerűen fantasztikus a könyv. Aki szerette a Vámpírakadémiát, annak szerintem ez a sorozat sem fog csalódást okozni. Nekem az előbbivel mindig is az volt a problémám, hogy sehogy sem sikeredett Rose-zal, s az önfeláldozó, másokat maga elé rendelő magatartásával azonosulni. Lehet, hogy ezért is kedvelem annyira Sydney-t, mert ő szépen lassan egyre távolabb kerül az alkimista eszméktől, s meg meri kérdőjelezni a dogmákat. (Nahm, azért kenyértörésre még nem került sor, de azért érződik, hogy nem fogad el mindent, amit mondanak neki.)
És Adrian... Már a VA-ban megszerettem, s úgy sajnáltam szegényt végig (mert hát egyértelmű volt a sorsa), szóval örülök, hogy az írónő ebben a sorozatban kárpótolja csöppet, s már alig várom a folytatást. Nem is tudom, hogy fogom kibírni, hisz a következő rész 2013 februárjában jelenik meg angolul, s a többi pedig még a jó ég tudja mikor... :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése